Bő egy évvel ezelőtti bejegyzésemre csupán két privát válasz érkezett, így azokat nem tettem közzé.
Ennek megfelelően úgy döntöttem, egyenlőre nem osztom meg Veletek, mi ihlette előző bejegyzésem címét :-)
Noha közel 400 nap telt el azóta, teljes egészében bennem él a pillanat, a szituáció, aminek hatására megfogalmazódott bennem, hogy ezt meg kell Veletek osztanom... ugyanakkor talán még nem jött el az ideje.
Viszont ami késik, nem múlik. :-)
Ha úgy érzem, megérett a pillanat, leírom...
Addig pedig előveszem a korábban vázlatba mentett idézetet, amit anno "csak úgy" találtam. :-)
Senkihez sem társítottam, csupán valahol olvastam, és megtetszett... ma már más a helyzet,... van kihez társítani.
"Az első lépés a férfié: a tisztelet.
Sosem lehet valakit enélkül átölelni
és táncolni vele.
A nő részéről a válasz a bizalom,
ami nélkül a nő nem tudja követni a férfit.
Bízni valakiben nem könnyű feladat, ...
de egy nőnek mindig így kell döntenie.
A férfi második lépése a felelősség.
Minden pillanat a férfi felelőssége,
mindenről ő dönt, így hibát is csak ő követhet el.
Az a szerepe,
hogy a partnere gondtalan és boldog legyen.
A nő válasza erre az odaadás.
Hagyja, hogy a partnere vigyázzon rá."
Sosem lehet valakit enélkül átölelni
és táncolni vele.
A nő részéről a válasz a bizalom,
ami nélkül a nő nem tudja követni a férfit.
Bízni valakiben nem könnyű feladat, ...
de egy nőnek mindig így kell döntenie.
A férfi második lépése a felelősség.
Minden pillanat a férfi felelőssége,
mindenről ő dönt, így hibát is csak ő követhet el.
Az a szerepe,
hogy a partnere gondtalan és boldog legyen.
A nő válasza erre az odaadás.
Hagyja, hogy a partnere vigyázzon rá."
